Egy lassan elfeledett helyiség nyomában
Spájz, spejz, kamra, éléstár…mindegy, ki hogy hívja, a lényeg ugyanaz: biztonságban és közelségben tárolni a sütéshez/főzéshez szükséges hozzávalókat. Lassan azonban a spájz egy elfeledett helyiséggé válhat. Miért mondom ezt? Nem is kell olyan messzire menni a múltban, hiszen nagyanyáink idejében ez a helyiség még betöltötte eredeti funkcióját, azaz polcai roskadoztak az éppen aktuális szezonnak megfelelő alapanyagokból elkészített és természetes módon tartósított élelmekkel, amelyek biztosították a család étkezésének alapját a hidegebb évszakokban (is). A kamra mérete sok esetben nagyobb volt, mint a konyháé, sőt mi több, a több generációs családi közösségek esetében egy háztartáson belül akár két vagy három spájz is megtalálható volt.
Sajnos manapság azt tapasztalom, hogy az éléskamrák mérete és funkciója is átalakult. Nem ritkák azok a lakóterek, ahol külön helyiség nem is található, csupán a hidegebb sarokba helyezett „kamraszekrény”-nek kell betölteni ezt a funkciót. A háztartások előszeretettel „tárolják” az élelmiszereiket a hipermarketek mesterséges fénnyel elárasztott polcain a „majd leugrok a boltba, ha szükségem lesz valamire” gondolatmenetet követve.
E helyett azt gondolom helyesebb megoldás lenne, ha a spájz újra ellátná eredeti funkcióját és egy valódi Tudatos Éléskamrává válna azáltal, hogy olyan minőségű és mennyiségű élelmet tárolunk benne, amelyre a családunknak valóban szüksége van.
Kik vagyunk Mi?
Mondhatnánk azt, hogy hétköznapi emberek vagyunk. Ez részben igaz is, meg nem is. :) Igaz, mert nagy valószínűséggel ugyanolyan problémákkal szembesülünk a napi/heti bevásárlás folyamán, mint Te, aki erre az oldalra tévedtél. Azt tapasztaltuk, hogy a rohanó világ gépezete, a nagyvállalatok térnyerése, az olcsó import élelmiszer avagy a divatos szóval illetett, globalizációnak nevezett jelenség egyre nagyobb – fizikai és érzelmi - távolságokat ékel a termékek megalkotása és felhasználása közé. Szerintünk ez nem „jó”. Főleg akkor nem, ha annak a dolognak – legyen az élelmiszer vagy bármi más – létezik olyan változata, amelyet a Te közeledben hoztak létre. Szándékosan nem azt írjuk, hogy gyártottak, hiszen a gyár-tani szóban szerepel egy nagyüzem, egy „gyár” megléte, amely általában a tömegtermelés helyszíne. Ez pedig feltételezi, hogy óriási mennyiségben, többnyire gépekkel állítanak elő valamit, amit aztán valahol messze távol használnak fel.
Szerintünk jobban hangzik, ha valamit létre-hoznak, meg-alkotnak, elő-állítanak, mert így az emberi közreműködésnek sokkal nagyobb szerepe van a folyamatban. Létre hozzák a saját kezükkel, azaz kéz-műves terméket állítanak elő szívvel-lélekkel.